A TERHESSÉG IMMUNOLÓGIÁJA II.

A TERHESSÉG IMMUNOLÓGIÁJA II.

Az anyai immunrendszer funkciója a citokin termelés. A citokin olyan fehérje, ami az immunrendszer sejtjei közötti információáramlásban játszik szerepet, ill. az anyai és magzati oldal közötti kommunikáció eszköze. Funkciójuk szerint két csoportba sorolhatók:

  • Th1 – sejt-közvetítette immunválaszt indukálnak (természetes ölősejteket aktiválnak)
  • Th2 – humorális immunválaszt (ellenanyag, antitest termelést) eredményeznek

Az anya által termelt citokinek minőségét meghatározza a magzati antigének milyensége, ugyanakkor az anyai citokinek befolyásolják a méhlepény növekedését.

Normális lefolyású terhesség esetén a kórokozók elleni hatékony védekezés során a Th2-es citokinek túlsúlya jellemző, aminek következtében az ellenanyag-termelés fokozott, a természetes ölősejt aktivitás csökkent mértékű, a Th1-es autoimmun betegségek tünetei gyengülnek, a Th2-es autoimmun betegségek tünetei viszont erősödnek.

Vetélés esetén viszont Th1-es (sejtes) immunválasz a jellemző, ami a magzat szempontjából káros, hiszen

– aktiválja a természetes ölősejteket -> a vérben lévő emelkedett számuk káros a magzatra és vetélést okozhat (a pajzsmirigy hormonok, a szteroid hormonok, a hCG, és a szelén kedvező hatással van működésükre)

– elősegíti a placenta leválását

– gátolja  a magzatot tápláló-védő sejtek, szövetek növekedését, ugyanakkor

– csökkenti az autoimmun folyamatok aktivitását, nem véletlen, hogy a terhesség második trimeszterétől (4.hónaptól) kezdve az  autoimmun betegségek tünetei az esetek többségében javulnak.

A Th1 válasz kedvezőtlen hatásával szemben a méhlepény Th2 típusú citokinek, főleg IL-10 termelésével védekezik. Az IL-10 terhesség alatti hiánya súlyos károsodásokkal született babákat eredményezhet, így a magzati fejlődés szempontjából előnytelen. Mindebből az következik, hogy az anyák IL-10 kezelésével, ill. a Th1 citokinek semlegesítésével a magzati károsodás kivédhető (Kuhn et al., 1992).

A normális magzati fejlődést nem csak a citokinek megléte, vagy hiánya, de a citokintermelés egyensúlya is befolyásolja. A terhesség előrehaladtával megemelkedik a Th1-es limfociták receptor kifejeződése, ami elősegíti ezen sejtek halálát és szerepet játszik az immunválasz Th2-es irányba való eltolásában, ami a terhesség alatt bizonyított.

Kutatások során kiderült, hogy a placenta fejlődése során változó mértékben aktiválódnak különböző citokin gének. Közülük egyesek jelenléte elengedhetetlen a normális implantációhoz a pete beágyazódásának időszakában (Chaouat et al., 2003). A terhesség előrehaladásával elkülönülten kifejeződő gének között viszont egyaránt előfordulnak Th1 és Th2 citokinek is. Ez a meglepő felfedezés megkérdőjelezi azt a klasszikus elméletet, amely szerint a Th1 válasz előnyös, a Th2 válasz pedig káros a terhesség fennmaradása szempontjából. Kritikával kell azonban kezelni az új eredményeket is, hiszen gyakran előfordul, hogy egy homogén szövetminta különböző részei is más eredményt adnak, továbbá figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a placenta a limfocita populációk mellett számos egyéb sejtféleséget is tartalmaz, melyek funkciói hormonális szabályozás alatt állnak. Ezek az új eredmények tehát nem kérdőjelezik meg a korábbi, Th2 túlsúlyra utaló adatokat, de árnyalják a képet.

Ami biztos, hogy a terhesség fenntartásában szerepe van:

  • az anyai citokin termelés megváltozásának (Th1 csökkenés, Th2 növekedés)
  • a csökkent mértékű természetes ölősejt aktivitásnak és
  • a progeszteronnak, ami indukálja a Th2 citokinek termelését, így segít alacsonyan tartani a természetes ölősejt aktivitást, megakadályozza a vetélést, csökkenti a prosztaglandin termelődést (a limfociták progeszteron érzékenysége százszorosára nő a terhesség 7-37. hete között!)

Ezeknek köszönhetően a magzati szövet nem lökődik ki. Vannak azonban további tényezők is, melyek a pete kilökődését akadályozzák:

– a placenta, ami elválasztja egymástól az anyai és a magzati sejteket (antigéneket)

– a természetes ölősejtek méhben termelődő speciális alcsoportjának aktiválódása, melyek a trofoblaszt érésért és differenciálódásért felelős citokineket termelnek

– a méhlepényből hiányzó HLA antigének, amelyek az anyai limfocitákat immunológiai válaszadásra serkentenék

– az anyai szövetek felületén kifejlődő ún. blokkoló antitestek, melyek nem károsítják a placentát, és a magzat immunológiai védelmét is szolgálják – ahogy a terhességi hormonális változások is

Ezen poszt zárásaként röviden összefoglalom a lényeget:

A magzat az anya számára immunológiailag idegen. Ahhoz, hogy a terhesség normális lefolyású legyen, szükséges egy kedvező immunológiai környezet kialakítása, ami a magzat zavartalan fejlődését biztosítja. Ezen folyamat első lépése: a magzati antigének anyai immunrendszer általi felismerése. Ebben, és a megfelelő válasz kialakításában fontos szerepet játszik egy nem klasszikus HLA molekula: a HLA-G gén, melynek különböző funkciójú izoformái alakítják az immunológiai környezetet, és szerepet játszanak a fertőzésekkel szembeni védekezésben. A HLA-G gén megnyilvánulása genetikailag meghatározott. Azt, hogy a gén milyen izoformái termelődnek, öröklött vagy mutáció következtében kialakult változások határozzák meg.

Normális terhesség során a méhlepényben – több, korábban károsnak tekintett – citokin gén aktiválódik. Pathológiás és normális terhesség esetén a gének aktiváltsági fokában különbség mutatható ki az előbbiek javára.

Amikor egy nőnek három vagy több spontán vetéléssel végződő terhessége volt, habituális vetélésről beszélünk, ami bizonyos HLA allotípusokkal hozható összefüggésbe. Ezek az allélek a terhesség kimenetele szempontjából kedvezőtlen hatású citokinek túltermelődését idézik elő, ilyen módon pedig hozzájárulnak a terhesség idő előtti megszakadásához.

A TERHESSÉG IMMUNOLÓGIÁJA

A TERHESSÉG IMMUNOLÓGIÁJA

Normál esetben a várandósság során a magzat zavartalanul fejlődik egészen a szülés megindulásáig. Teszi ezt annak ellenére, hogy az anya szervezetébe immunológiai szempontból eltérő sejtek, szövetek kerülnek és fejlődnek általa. A magzat 50%-ban apai antigéneket hordoz, ami az anya számára idegen, így a magzat túlélése szempontjából logikus lenne, hogy az apai eredetű antigének az anyai immunrendszer számára rejtve maradjanak, felismerésük gátolt legyen. Jelen ismeretek szerint azonban nem így történik, hiszen az apai eredetű antigén a placenta felszínén fennakad, vagy immun-komplexek csapdájába esik.

Az anyai szervezet az embriót egy idegen transzplantátumként kezeli, pont úgy, mint egy átültetett szervet, ami bármikor kilökődhet. Mindezek alapján joggal feltételezhetnénk, hogy az anyai immunrendszer megtámadja és elpusztítja a magzati szövetet, azonban ez esélytelen, mivel a placenta anatómiai határvonalként funkcionál, így a magzat csak korlátozottan hozzáférhető az anyai immunrendszer számára. A terhesség tehát egy immunológiai rejtély.

Az anya immunrendszere olyannyira toleráns a fejlődő magzat szöveteivel szemben, hogy a terhesség során egy immunológiai párbeszéd zajlik az anya és a magzat között, ami kedvező immunológiai környezetet alakít ki a magzat számára. Kettejük immunológiai viszonyát az első találkozás határozza meg, vagyis hogy a magzatra jellemző antigének milyen módon kerülnek bemutatásra az anyai immunrendszer sejtjei számára.

A magzat zavartalan fejlődését számos folyamat együttes jelenléte és összehangolt működése biztosítja. Egyik ilyen tényező a magzat anatómiai elhelyezkedése az anya szervezetén belül, valamint az anyától elválasztó olyan speciális szövetek tulajdonságai, mint amilyenek az un. trofoblaszt sejtek. Ezek az anya és magzat közötti érintkezési határfelületet képezik a méhlepényben. Jellemzőjük, hogy

  • a megtermékenyített petesejtet a méh falához csatolják,
  • rajtuk keresztül szívja fel a magzat a tápanyagokat, ezáltal egy speciális tápláló-védő szövetet jelent,
  • az anyai vérrel közvetlenül, nagy felületen, folyamatosan kapcsolatban állnak
  • hiányoznak róluk a magzat immunológiai ujj­le­nyom­a­tá­nak tekinthető klasszikus HLA (immunválaszt- és ellenanyag termelést kiváltó) antigének
  • kimutathatóak viszont rajtuk szö­vet­spe­ci­fi­kus HLA-G antigének, me­lyek jelenléte védi a tro­fo­blasz­tot az anyai eredetű természetes ölősejtekkel szemben,
  • az anyai szervezet nem indít támadást ellenük, mivel védi a magzatot az anya immunrendszerének limfocitái („katonái”) ellen.

A magzat és az anya immunológiai kapcsolata egy kétoldalú folyamat: magzati részről a magzatra jellemző antigének prezentálása, anyai részről azok felismerése és a reakcióként adott immunválasz mértéke határoz meg. E két folyamat közötti egyensúly megléte biztosítja a magzat fejlődését, és sikeres kihordását. Ehhez szükséges az anyai immunválasz alkalmazkodása a magzat jelenlétéhez. Minél nagyobb az egyensúlytalanság közöttük, annál kevésbé tolerálja az anya és az embrió egymás szöveteit, ami immunológiai eredetű vetéléssel, koraszüléssel, vagy terhességi toxémia kialakulásával is járhat.

Míg az anya és az embrió között genetikai egyezőségre, addig az apa és az anya között genetikai különbözőségre van szükség, mert ez

  • megakadályozza a genetikai hibák halmozódását,
  • kedvező immunológiai környezetet alakít ki a magzat számára
  • elősegíti a terhesség normális lefolyását
  • a párválasztás szempontjából is fontos szerepet játszik, ugyanis a szagló receptorok génjei a HLA gének közelében helyezkednek el, és azokkal együtt öröklődnek. Állatokban jól ismert, hogy a szaglás párválasztásban játszott szerepe kiemelkedő, azt azonban kevesen tudják, hogy a szag alapján történő választás a genetikai szempontból legmegfelelőbb partner kiválasztását szolgálja.

A HLA egy speciális formája a szolúbilis HLA-G gén, ami kulcsfontosságú a terhesség fenntartása szempontjából, ugyanis azon embriók ágyazódnak be sikeresen, amelyek aktívan termelik ezt a gént (Fuzzi et al., 2002).

Ezen gén több funkciója révén is hatással van a terhesség kimenetelére:

  • befolyásolja az immunreakciókat (immunmoduláló hatás): az anya immunológiai védekező rendszerének hatékonysága a várandósság során nem csökken, sőt védett marad a fertőzésekkel, idegen antigénekkel szemben. A magzati antigének kölcsönhatásba lépnek az anya immunsejtjein található receptorokkal, de az anya immunrendszere csak azokat támadja meg, melyek a HLA antigén környezetében jelennek meg. Amennyiben a HLA antigének hiányoznak, az immunrendszer katonái nem képesek felismerni az idegen struktúrákat, ezért aktiválódás helyett programozott sejthalálnak esnek áldozatul, és nem pusztítják el a trofoblasztot.
  • véd a lokális vírusfertőzések ellen: a vírusok képesek az anyai immunválasz kikerülésére azáltal, hogy meggátolják a HLA antigén termelődését, hiszen ezek hiányában lehetetlenné válik a vírussal fertőzött sejtek idegenként való felismerése. Talán hallottatok már a humán cytomegalovírus-ról, ami a veleszületett fejlődési rendellenességek egyik leggyakoribb okozója. Jellemzője, hogy
  • csökkenti a HLA-G gén megnyilvánulását, ami 24 órával a vírusfertőzés után is jelen van
  • aktiválja a természetes ölősejteket, így lehetővé válik a fertőzött sejtek eltávolítása
  • olyan fehérjéket kódol, melyek megakadályozzák a HLA-n keresztüli idegen anyag bemutatást

És hogy mi mindent érdemes még tudni erről a témáról? A következő részből kiderül!

Az előtej fontossága – felnőttek számára is!

Az előtej fontossága – felnőttek számára is!

Az anyatej szénhidrátok, fehérjék (tejsavó és kazein), zsírok, vitaminok, ásványi anyagok, és a baba védekező képességét erősítő antitestek tökéletes arányú összetétele. Habár az összetevők „listája” azonos, azok aránya minden édesanya esetében más és más, igazodva a gyermek igényeihez.

A szülést követő első 3-4 napban sárga színű, ragacsos, speciális tej, az ún. előtej (latin nevén kolosztrum) termelődik, amely a szülés után azonnal rendelkezésre áll. Ez a nedű nagyon kis mennyiségű, de annál értékesebb, hiszen

  • minden olyan anyagot tartalmaz, amire a kisbabának az első napokban szüksége van
  • az újszülött „első védőoltásának” is nevezik, mivel
  • tele van antitestekkel (immunanyagokkal), ami védi az újszülött torok-, tüdő-, és bélrendszerének nyálkahártyáját úgy, hogy bevonatot képez annak belső falán. Mindez arra szolgál, hogy meggátolja a kórokozók, és allergiát kiváltó anyagok bekerülését a véráramba
  • nagy számban találhatók benne fehérvérsejtek is, melyek a vírusok- és baktériumok elleni védelmet szolgálják, ugyanakkor
  • a hasznos baktériumok megtelepedését viszont segíti, ezzel támogatva az egészséges bélflóra kialakulását
  • hashajtó hatása révén segíti a magzatszurok (első széklet) kiürülését
  • megakadályozza az újszülött kori sárgaság kialakulását azáltal, hogy megtisztítja az újszülött szervezetét a bilirubintól (az elpusztult vörösvérsejtekből álló salakanyagtól)

Az első napokban sok tejre nincs szüksége a babáknak, az előtej mennyisége épp elegendő, hiszen a babák gyomra ekkor még csak cseresznye nagyságú.

Az előtejet az 5-6. napon az „átmeneti tej” váltja fel, majd a 10-14. napon már „érett tejről” beszélhetünk.

Bármily meglepően is hangzik első hallásra, az előtej nemcsak babák, hanem felnőttek számára is igen jótékony, sőt mi több, fogyasztása javasolt! Persze nem anyatej formájában, hanem szarvasmarha-kolosztrum (fecstej), mint táplálék-kiegészítő formájában.

Lássunk néhányat pozitív hatásai közül a teljesség igénye nélkül:

  • baktériumkötő képesség
  • kialakítja a másodlagos immunrendszert
  • a legyengült immunrendszer működését helyreállítja
  • gátolja a felső légúti megbetegedések és az influenza létrejöttét
  • kiváló arcüreggyulladás kezelésére
  • stimulálja az immunglobulinokat azzal, hogy aktiválja a T-limfocitákat
  • fiatalítja a sejteket a kromoszómák végén lévő sapkák (telomerek) visszanövesztésével
  • hozzájárul az egészséges bélflóra és mikrobiom kialakításához
  • fokozza az anyagcserét
  • hozzájárul a fogyáshoz azzal, hogy az elhízott anyagcserét helyreállítja
  • csökkenti az izomlázat
  • növeli a sportteljesítményt
  • növeli az IGF1 szintet, ami elősegíti a bőrszövet regenerálódását, a sebek gyógyulását, a fekélyek, pikkelysömör kezelését
  • immunstimuláló hatásának köszönhető gátolja a daganatok kialakulását
  • csökkenti a kemoterápia mellékhatásait

Nem tudom Ti hogy vagytok vele, de engem meggyőzött!

Szeretettel:

Melitta

FEJFÁJÁS, MIGRÉN a Germán Medicina tükrében

FEJFÁJÁS, MIGRÉN a Germán Medicina tükrében

A fejfájás a hazai népesség nagy részét érinti: egy év során a lakosság kb. 80%-a szenved el valamilyen fejfájást, mely igen változatos megjelenésű lehet: görcsös, lüktető, rohamszerű, általában az egész fejre kiterjedő. Ismeretségi- és vendég körömben igen sokan panaszkodnak nap mint nap hasogató fejfájásra, ami egyeseknél olyan méreteket ölt, hogy ágyba is a dönti őket

Miután a különböző fejfájás típusok kialakulásának hátterében sokféle ok állhat, a helyes értékelése igen nehéz feladat. Egyrészt azért, mert rendkívül szerteágazó szaktudást igényel, másrészt a fejfájásban érintett személyiségének, életének, megéléseinek pontos, mélyreható ismeretét feltételezi. Egyik sem létezik a másik nélkül, mindkettő egyidejűleg szükségeltetik, hiszen hiába ismerem én az illetőt kívül-belül-alul-felül, ha szakmailag nem látom át, hogy mi miért van, minek mi lehet a következménye, stb. de ez fordítva is igaz. Lehetek én bármilyen okos (azaz átláthatom én az ok-okozati összefüggéseket), ha hiányzik a lényeg, a kiinduló pont: a fejfájással küzdő személy alapos ismerete.

Ami viszont személytől, életeseménytől, megélésektől függetlenül mindig fix, az a fejfájás biológiai háttere, vagyis a szervezetben történő lefutás folyamata, ami számomra, Germán Gyógytudomány (GNM) konzulensként egyértelmű. Bizonyára sokan vannak közületek, akik hallottak már erről a mérnöki pontosságú, átfogó, és megismételhető orvostudományi rendszerről, összefüggéseiben vizsgálja az emberi lényt, összességében értelmezi a folyamatokat. A fő kiinduló pont, hogy minden betegség elindítója egy lelki megrázkódtatás, érzelmi sokkhatás, ami az agyon keresztül beindít egy szervi elváltozást. Soha nincs szervi elváltozás konfliktus nélkül, ami tehát a lélek szintjéről indul, az agy a közvetítő (vezérlő egység), a szervi elváltozás pedig már csak egy következmény, azonban a három szintű elváltozás (szerv-lélek-agy) mindig egyidejűleg, azonos időben történik. Miután ez egy igen komoly, komplex orvostudomány, mélyebben az alapok ismertetésébe ezen cikk keretein belül nem megyek bele, kizárólag mai posztom témájára: a fejfájásra és migrénre koncentrálva bemutatom Hamer doktor, a GNM atyjának ezen fizikai tünetre vonatkozó felfedezéseit. Lássuk hát mi minden történik az agyunkban amikor fejfájás kínoz minket?

Bármilyen érzelmi megrázkódtatásról (lelki konfliktusról) legyen is szó, az minden esetben kicsapja agyunkban a biztosítékot. Az agy idegszövet állományában agyi lézió (károsodás, sérülés) keletkezik, az idegi összeköttetések szétpattannak, ami a konfliktus megoldásának pillanatáig úgy is marad. A sérüléssel érintett terület nagysága és az agyi károsodás mértéke attól függ, mennyire volt drámai az adott konfliktus megélése. Amikor a konfliktus megoldódott (ez a konfliktus megoldási fázis), az agyban keletkezett gócok beödémásodnak, vizenyő keletkezik rajtuk (megduzzadnak mint a vízhólyag), ami a környező szöveteket nyomja. Az agyvíz mennyiségi növekedése tehát az, ami a fejfájást okozza! Minél intenzívebb volt a konfliktus megélése, annál gyorsabban zajlik az ödémásodás, annál gyorsabban kell az agyszövetnek megnyúlnia, így annál pokolibb a fejfájás! Hatalmas pánik konfliktus után tehát kegyetlen migrénre lehet számítani! Mindezt fokozza, és a fejfájás mértékét megsokszorozza, hogy mennyire érezzük magunkat egyedül, elhagyatottnak, magányosnak, kiszolgáltatottnak az adott szituációban. Gondoljunk csak el, mikor hasogató fejfájás kínoz valakit hosszú órákon, vagy akár napokon át és még a gyógyszer sem segít. Ilyenkor hajlamos az ember önsajnálatba merülni: „szegény én, magamra maradtam, egyedül vagyok ezzel a kegyetlen fájdalommal, nem tudok vele mit kezdeni és még a gyógyszer se segít”! Na ezzel aztán belekerül egy ördögi körbe, ráadásul extra méretűre duzzasztja az agyi ödémát, szóval még igen magas fájdalom tűrő képesség esetén is fel kell kötni a gatyát! J

A fejfájásoknak 3 típusát különböztetjük meg:

  • az imént ismertetett agyi ödéma, mely bármilyen konfliktusról legyen is szó, minden esetben jelentkezik a konfliktus megoldási szakaszban. Nyilván ha lassan, hetek akár hónapok alatt történik az agyi góc vizesedése, előfordulhat hogy szinte semmilyen fájdalom nem jelentkezik, vagy maximum a nyak, csuklyás környékén érzünk feszítést.
  • intellektuális önbecsülés letörés miatt keletkező, amikor jellemzően ilyen mondatokat mantrázunk magunkban hosszabb-rövidebb ideig: „hülye vagyok, buta vagyok, nem tudok valamit megoldani, nem tudok valamit kezelni, nem tudom hogy beszéljek xy személlyel, hogyan mondjam meg a főnökömnek, hogy…”, szóval mikor nem tudunk, képtelenek vagyunk valamit megoldani
  • agyérgörcs miatt keletkező, amikor saját magunkat stresszeljük, zavartatjuk magunkat azzal, hogy nem tudunk valamit megoldani, pl. magát a fejfájást: „már megint jön az a fránya fejfájás, és már az a tabletta se segít, meg a másik sem..”

Ok, van a három típus, na de mit kezdek vele? Honnan tudom, hogy az én esetemben melyik áll fenn? – merül fel bennetek joggal a kérdés. Erre a válasz igen egyszerű, amit Te magad fogsz megadni a következő igen egyszerű gyakorlat elvégzését követően:

egy finom, gyengéd súlypontáthelyezéses gyakorlatról van szó, melyet álló testhelyzetben kell elvégezni. Mindössze annyi a teendő, hogy törzzsel elkezdesz lassan valamelyik irányba körözni és közben figyeled a fájdalom mértékét. Ha a körözés során van olyan rész, ahol azt érzed, hogy abban a pózban tompul a fejfájás, de ha tovább körzöl újra visszatér az iszonyat fájdalom, akkor biztosra veheted, hogy agyi ödéma, vagyis az elsőként említett fájdalom típus áll fenn esetedben. Na ez az a típus, mellyel nincs mit tenni, hiszen ez már akkor jelentkezik amikor a konfliktust megoldottad, ez már „csak a kísérő tünet”.

Amit viszont bárhol, bármikor, bármilyen szituáció esetén megtehetsz, az a megelőzés, vagyis mikor tudatosan teszünk ellene, hogy érzelmi megrázkódtatást (konfliktust) éljünk át. „Na de hogyan, mikor olyan stresszes az életem, a családom, a párkapcsolatom, a hülye főnökömről nem is beszélve…” – jönnek az ilyen és ehhez hasonló kérdések. Abba most nem merülnék bele, hogy a stressz mint olyan nem létezik, csak a különböző élethelyzetekre adott reakciók. Nyilván az személyiségenként eltérő, hogy ki milyen módon képes megbirkózni a rázúduló nehézségekkel, mert a befelé forduló, konfliktuskerülő, szorongásra, depresszióra hajlamos ember kevésbé lesz úrrá a gondokon, magába fojtja azokat, nem beszél róla senkivel, és ezzel máris kipipálva az 5 feltételből az első, ami ahhoz szükségeltetik, hogy egy érzelmi megrázkódtatásból betegség, tünet alakuljon ki.

Most figyelj hát nagyon, mert elárulom a titkot! Betegség (tünet) csak és kizárólag akkor alakul ki, ha a következő 5 feltétel mindegyike teljesül: az elszenvedett konfliktus

  •  komolynak érzett, nyugtalanító, drámai, felzaklató
  • váratlan, villámcsapás szerűen ér, a meglepetés erejével hat
  • elfogadhatatlan, megütközés jellegű
  • átmenetileg nem találsz rá megoldást
  • elszigetelten, magányosan megélt, azaz senkinek nem beszélsz róla, magadba fojtod

Ha belegondolsz ezen 5 ismérv közül egyedül az utolsó az, amire képes vagy hatni, így javaslom szerezz be magadnak egy lelki „szemetesládát”, akinek kibeszélheted magad. Ami viszont nagyon lényeges, hogy a kibeszélés ne merüljön ki abban, hogy elmeséled mi történt. Soha nem a story-n van a hangsúly, hanem a lelki megélésen, vagyis hogy rád az hogyan hatott, milyen érzéseket váltott ki belőled!

Bőr- és hajápolás a hormonok tükrében

Bőr- és hajápolás a hormonok tükrében

Bőrünk és hajunk megjelenése egészségi állapotunk tükörképe. Hatással van rá étkezünk, a szedett táplálék-kiegészítők, a használt kozmetikumok, és ha hiszitek, ha nem, májunk-vesénk-pajzsmirigyünk állapota is!

Természetesen az étkezés nem véletlenül került a felsorolás első helyére, hiszen igaz a mondás: az vagy amit megeszel! Ha megfelelő minőségű és mennyiségű alapanyag jut szervezetünkbe, azokból az építőkövekből fogja szervezetünk felépíteni önmagát. Mindez azonban még mindig kevés, ha hormonális egyensúlytalanság(ok) áll(nak) fenn szervezetünkben. Sajnos minden második ember pajzsmirigy problémákkal küzd, ami rányomja bélyegét külső megjelenésére is, a testsúly kérdéskörén túl a haj, a bőr, a körmök egészségére. Hogy mi köze a pajzsmirigy hormonoknak mindehhez? Az, hogy az aktív pajzsmirigy hormonok hatására több fehérjét használ szervezetünk a bevitt aminosavakból új sejtek felépítésére. Ebből viszont az következik, hogy a szép, feszes, ránctalan bőr közel sem a méregdrága, mindentudó krémek érdeme, sokkal inkább az egészségesen működő pajzsmirigy javára írható. Az idő előre haladtával bőrünk folyamatosan veszít kollagén tartalmából, hajunk mennyisége csökken, minősége pedig folyamatosan romlik. Egy esetleges pajzsmirigy alulműködés minderre rátesz egy lapáttal, mivel gyorsítja az öregedést, ha pedig mindehhez egy stresszes életvitel is társul, az ezzel együttjáró tartós stresszválasz

  • immunelnyomó hatást eredményez, ami krónikus gyulladással jár. Azt pedig mondanom sem kell, hogy a gyulladást bőrünk állapota is visszatükrözi
  • hormonális zavarokat okoz, hiszen a tartós stressz számos hormonra gátló hatással bír
  • inzulinrezisztenciát idézhet elő, ami a sejtek tápanyagellátását akadályozza

Melyek azok a tettek, melyekkel a sokáig fiatalos és szép bőrnek egész biztosan búcsút inthetünk?

  • kalória megvonásos diéták és éhezés: óriási stresszt jelent a szervezet számára. A kortizol szint megnő, a szervezet mindent alárendel az energianyerő folyamatoknak, felhasználja a meglévő fehérjéket, izmokat, kollagént és ízületeket az energia visszapótlására, ami korai öregedéshez és ráncos bőrhöz vezet
  • hosszabb átmeneti éhezés egy napon belül – elősegíti a szervezet fehérjekészletének lebontását és csökkenti az aktív pajzsmirigy hormonok szintjét is. Ezért sem szerencsés a reggeli kihagyása, sőt érdemes egy szokás rendszert kialakítani az étkezések időpontjának tekintetében is. Így a szervezet megtanulja, hogy nem kell spórolnia, adott időben táplálékhoz fog jutni. Az össze-vissza, hol van – hol nincs étkezés az inzulinrezisztenciának nagymértékben kedvez.
  • szénhidráthiányos étrend – Inzulinrezisztencián túl a szénhidrátigényes szervek energiaellátásának akadozásához vezet, ami a struktúrfehérjék (pl. kollagén) lebomlásának kedvez ráncos, öreg bőr kíséretében.
  • a szükségleteinknél magasabb fehérje-és zsiradékbevitel izulinrezisztenciát okozhat, hiszen a sejtek inzulin hatására nem tudnak kellő mennyiségű glükózt felvenni, ergo a tápanyagellátás akadozik. Ilyenkor sejtszintű éhezés következik be, leszámítva a zsírsejteket, ugyanis ők a tartósan magasabb inzulinszintre jobban reagálnak. Ez az állapot is a szervezeti struktúrák, a fehérjék lebontási folyamatának és a vele járó problémás, öreg bőrnek kedvez.
  • a túlzott fehérjebevitel ezen túlmenőenstresszfokozó is egyben, ugyanis a belőlük származó nagy mennyiségű serkentő neurotranszmitter megemeli a stresszhormonok szintjét, és inzulin rezisztenciát is okozhat 
  • a különféle pszichoaktív élénkítőszerek (kávé, kakaó, csokoládé, kóla, energiaitalok, fekete, fehér és zöld tea) hatnak az adrenalinszintre, noradrenalinszintre és kortizolszintre. Ezek mindegyike csökkentheti az aktív pajzsmirigyhormonok szintjét.
  • túlzásba vitt sport is stresszfokozó, nem is beszélve a kalóriamegvonással végzett fizikai aktivitásokról!
  • az alvászavar is stressz növelő, ronthatja a pajzsmirigyfunkciót, inzulinrezisztenciát okozhat, így öregít.

T(együk) magunkat széppé!

  • Ahogy azt már említettem, az idő előre haladtával a bőr egyre gyorsabban veszít teltségéből, petyhüdtté, ráncossá válik. A glicin egy nem esszenciális aminosav, amely ezt a folyamatot lassítja. Hatásos a korai ráncosodás, a hajhullás, a haj elvékonyodása ellen, de a kellemetlen izzadságszagkezelésében is nagy segítség lehet a máj munkájának támogatása által.
  • Kerüljük a feldolgozott húskészítményeket, ugyanis az általa bevitt vegyi anyagok semlegesítése terheli a májat, ami közvetlenül hat bőrünk és hajunk állapotára. 
  • Bár a megfelelő alapanyag kiválasztás elsőrendű, mégsem elégséges az egészséges bőr és hajkorona érdekében. Ha az emésztés minősége elégtelen, felszívódási gondok jelentkeznek, és majdnem hogy lényegtelen mennyire tisztán táplálkozunk. Emésztőenzimjeink mennyisége számos egészségügyi kihívás pl. pajzsmirigy-alulműködés miatt csökkent lehet, de oka lehet a gyomrot és bélrendszert, májat, epét érintő fertőzés, a túl alacsony kalóriabevitel, a felborult bél mikrobiom is. Leggyakrabban a fehérjebontás elégtelenségével találkozom a tanácsadások során. Az erre utaló tünetek: puffadás, étkezések utáni nehéz gyomor érzés; táplálék intoleranciák; székrekedés, csak hogy párat említsek közülük. Az elégtelen fehérjeemésztés növeli a szervezetben a gyulladást, ételintoleranciát okozva, amelynek lehetnek bőrtünetei is – pattanások, ekcéma, fertőzési hajlam, pigment foltok, pigment hiány, hajhullás, korpásodás, vagy pl. a narancsbőr, ami hölgyek esetében igen gyakori. Ilyen esetekben a fehérjebontó enzimek fogyasztása erősen javasolt, hiszen nem csak a gyulladást csökkentik, de javítják a szövetek vérellátását, és csökkentik az elégtelen emésztés miatt a szervezetben képződött antitestek mennyiségét.
  • A megfelelő bél mikrobiom kialakításban és fenntartásban nagyon fontos a probiotikumok fogyasztása, melyek az enzimek termelésében is segítenek. A patogén bélflóra a máj munkáját is nehezíti, hiszen az így keletkező méreganyagok semlegesítése túlterhelheti, így hormonális zavarokat is okozhat, aminek persze látható jelei is lesznek a bőrön (pattanások, pigmentfoltok, ekcéma, hajhullás). Hasznos tehát a természetes bél mikrobiom kiépítése, melynek jótékony hatása hetek alatt megnyilvánul a bőr állapotán! Amit viszont kiemelnék, hogy ne szedjünk hisztamint, és tiramint termelő baktériumokat (Enterococcus faecalis, Lactobacillus fermentum, Lactobacillus casei, Lactobacillus reuteri, Klebsiella pneumoniae, Lactobacillus helveticus), mert az általuk megnövekedett hisztaminszint fokozza a stresszt, ami növeli a katabolizmust. 
  • A megfelelő bél mikrobiom kiépítésének feltétele a megfelelő minőségű rostok bevitele, pótlása, hiszen ezek segítik az ideális testsúly kialakítását, az emésztési problémák gyógyulását, gyulladáscsökkentő hatásúak, javítják az immunrendszer működését és támogatják a máj méregtelenítő funkcióját is. Érdemes mindenkinek kikísérletezni a számára legmegfelelőbb rostforrást, melyek keverhetők is, viszont ekkor se használjunk egy étkezéshez 2,5-4 g-nál többet belőlük.

A cikk zárásaképp nézzük mi a helyzet a napvédelemmel! A napvédők esetén sajnos kevés az igazán jó termék, mert a kémiai napvédők több kockázatot is rejtenek, pl. allergiás bőrreakciót válthatnak ki. Legtöbbjük kedvezőtlen hatással van a hormonrendszerre, a termékenységre, a spermaszámra, gyakori az ösztrogénhatás, és megzavarhatják a pajzsmirigyet. Aki természetes, de igen hatásos napvédőre vágyik, azok számára a következőt tanácsolom: 150 ml extra szűz, organikus kókuszzsírba keverjen egy kapszula Netamin Astaxanthin-t (narancsos színt adhat a bőrnek, ha túl sokat teszel bele). Nem érdemes nem organikus és nem extra szűz olajat használni, mert attól kipattoghat a bőr. Illóolajat nem szabad a napkrémbe tenni, mert oxidatív hatású.

A leégést messziről kerüld, mert egy-egy leégés után hetekre, esetleg hónapokra felfüggesztheted a D-vitamin termelését a bőrödben, és közben a kollagén is károsul.